ABOUT LINKS TAG
about


Üdvözöllek, Mézi! A blogom témáját tekintve egyértelműen inkább személyes. És hogy én ki vagyok? Egy lány, aki már egy jó ideje a G-Portál berkein éli mindennapjait. Egy olyan lány, aki nem fél kimondani, amit gondol - amiből rengetegszer konfliktus adódik. Úgy érzem, haladnom kell tovább ezen az úton, nem hagyhatom, hogy bárki elbizonytalanitson. És hogy miért? Mert semmi sem történik véletlenül. Oka van annak, hogy én ezt most leirom, és oka van annak, hogy te erre a blogra tévedtél. És hogy mi az ok? Légy nyitott, és rájössz!


Hetedik // 2017. október 20., péntek
október 20, 2017
Sziasztok, Mézik!
Nem tudom, tudjátok-e, de már február óta hihetetlenül oda meg vissza vagyok a Colourpopért, mint márkáért. És hogy miért is? A termékeik Cruelty free-k, tehát nem tesztelnek állatokon, ami számomra egy nagyon fontos dolog. Igyekszem olyan termékeket beszerezni, amik cége nem tesztel állatokon. (Ilyen egyébként a második kedvenc márkám a Kat von D is.)
És hogy miket éri meg szerintem mindenképpen beszerezni tőlük? Ha azt mondanám, hogy mindent, szerintem akkor sem lenne hazugság. Nekem eddig csupán csak super shock shadowjaim, pressed powderjeim illetve egy ultra glossy lipem van tőlük, de mindegyikkel hatalmasan meg vagyok elégedve

Az első rendelésemet még akkor adtam le a CP-nél, mikor ingyenes szállitás volt (remélhetőleg mostanság is számithatunk majd ilyesmire), illetve a második rendelésemre nemrégen, szeptemberben volt lehetőségem, ugyanis névnapomra ezt kaptam nagymamámtól. Most a szeptemberi rendelésem egyik feléről szeretnék nektek hozni egy tesztet. Remélem, tetszeni fog nektek!
További bejegyzések »

Címkék: ,



Hatodik // 2017. október 18., szerda
október 18, 2017
Sziasztok, Mézik!
Felmerült az a kérdés az egyik blogos csoportban, hogy az emberek miért térnek át GP-ről Blogspotra, mert hogy annyira nem rossz ott a helyzet, és luxus az, hogy a webmester segit, ha problémánk van. Ezzel már csak annyi a gond, hogy ha beleszoksz a luxusba, akkor igenis rosszul esik, hogy már nem kapod meg ugyan azokat a dolgokat - de ez kinek is ne lenne rossz? Én is imádom a Gportált. Mindig is ott szerkesztettem. Könnyű, azzal tanultam meg sok mindent, még igy is több ott a lehetőség, mint akár blogspoton. 
Bla, bla. Igen, még most is jobb. Ellenben mikor? Mikor néz ki teljesen jól a blogod? Ha bannermentesitez, mert egyébként akkora hirdetéseket tesznek az oldaladra, hogy megáll az ész. Van, mikor a hirdetéstől szétcsúszik az oldal és sorolhatnám. A bannermentesités pedig havi 50 kredit. És akkor jön erre a visszaválasz, hogy de hát ingyenes a tárhely. És akkor? A blogspot is az. Hova tovább, ha hirdetéseket kiteszel, még te kapsz érte pénzt, nem hogy még neked kelljen fizetni azért, hogy eltűnjenek.
A közösség már sehol sem az igazi. Várhatok én nagy beszélgetésekre, várhatok én chatszobákra meg hasonlókra. Sosem lesz már ugyan az, de nem is értem, miért nem. Hogy lehetnek olyanok az emberek, hogy az én bejegyzésemre mindenki válaszoljon, mindenki lájkolja, de én senkihez sem irok? És szerintem még csak nem is kell nagy dolgokra gondolni, de egy szerkesztőnek véleményem szerint már az is hatalmas erőt tud adni, hogy ha az olvasók beköszönnek, hogy helló, mi újság veled?
Lényeg, ami lényeg, hogy a GP nem azért fellegzett be, mert eltűntek a webmesterek. Az sem ártana, ha legalább ők tartanák a lelket az emberekbe, ha már mi nem fogjuk magunkat és nem alakitunk ki csoportokat - de régen megjegyzem, csoportok se kellettek egy értelmes beszélgetéshez. Régen az sem kellett, hogy mindenhol kint legyél cseréknél - úgyis rád találtak. Most már nem.
Nem értheti meg az álláspontomat csak az, aki kb. annyi ideje vagy még régebb óta szerkeszti a GP-t, mint én. Szerintem büszkén állithatom, hogy öregróka voltam ott - hét és fél évet tudtam ott le, és igenis mondhatom, hogy haldoklik. Haldoklik és SOHA sem lesz olyan, mint régen. 
És most jön a véleményem, miért...
Már nem olyanok az emberek, mint régen. Régen fontos volt, hogy beszélgessünk. Mára ez már személyesen sem mindig jön össze. Egyre inkább távolodunk el a többi embertől. És nem csak mi, bloggerek, hanem mindenki. A blogspoton pedig sosem volt olyan igazi kommentháború, még chatet sem láttam minden oldalon. És talán ez az oka annak, hogy mindenki ide jön, mert ez egyszerűen sosem volt igazán az a személyeskedős hely.
A másik pedig, hogy egy Gportálos oldal bármennyire is jó, sosem kérik fel, hogy teszteljen egy-egy terméket, vagy akár hivják meg eseményekre. De persze nem is mindenkinek ez a célja, de ha egy blogger szeretne komolyabb dolgot elérni azzal, hogy időt szakit a blogjára, akkor egyszerűen muszáj más helyet találnia a posztjainak.
No, elnézést a kifakadásomért, de ma végképp elszállt velem a ló. Nem mondom, hogy a blogspot hibátlan. Nem mondom, hogy a GP a legrosszabb.De kicsit kezd olyan lenni, mint anno a mindenkilapja volt. 

Címkék:



Ötödik // 2017. október 14., szombat
október 14, 2017
Sziasztok, Mézik!
Képzeljétek, ma végre volt időnk Pocokkal egy kicsit kimozdulni, és úgy döntöttünk, hogy megrohamozzuk Füzérradvány kastélyát. Én már rengetegszer voltam itt, számtalan alkalommal láttam a belsejét is, úgyhogy a mai program egy kis séta volt a kastélyparkban.

Meg kell jegyezzem, hihetetlenül csalódott vagyok egyébként. Értem én, hogy nincs pénze az önkormányzatnak (egyébként de, lenne, mert nemrég kaptak támogatást), és arra nem képesek, hogy teljes mértékben restaurálják a kastélyt. Vagy éppen arra, hogy a füvet lenyirják. Kis dolog, de szerintem borzasztóan fontos lenne. És ami azt illeti, még csak nem is hinném, hogy olyan hatalmas összegbe kerülne - ellenben biztos, hogy több turista visszanézne. Magának a kastélynak a restaurálása pedig evidens lenne, mert szerintem szánalmas, hogy a 90%-a nem látogatható a régi termeknek. Na de akkor lássuk is a képeket!
További bejegyzések »

Címkék: ,



Negyedik // 2017. október 11., szerda
október 11, 2017
Sziasztok, Mézik!
Nos, elérkezett az idő a legelső beauty témájú bejegyzésemhez. Úgy gondoltam, hogy bemutatom, mit vásároltam a mostani Glamour-napokon (illetve, még tart, de nekem ennyivel volt ennyi), illetve beszélek róla picit bővebben.
Én már veteránnak mondhatom magamat a Glamour napozással kapcsolatban, hiszen már gimiben is rendszeresen élveztem ezeket az akciókat. Pont emiatt tudom, hogy nagyon sok minden megváltozott. Legelső az, hogy sokkal kevesebb az értelmes kupon. Mig régen 6-10 oldalnyi DM-es kupon volt, ebben a számban már csupán 3 oldal. A magazin ára ugyanakkor emelkedett, hiszen emlékszem, a legelső alkalmakkor, mikor élvezhettem a shopping ünnepet, akkor még 500 forintért juthattam hozzá - most 1000 forint a Glamour (de szerencse, hogy Kiskegyedben is megtalálható a kuponfüzet).
Én őszintén szólva mindig nulladik napon vásárolok be, akkor is, ha lehet, akkor még reggel, mert akkor még biztos, hogy minden, amit kinéztem, meg is lesz. Én sosem mondanék le erről az egészről, mert igen, szidom én is ezt az egész "ünnepet", mert nem olyan, mint régen, de ettől függetlenül a legtöbb dolog, amire nekem szükségem van, még mindig eléggé akciós. Látni is fogjátok, hogy én nem vagyok olyan, aki hülyeségekre dobja ki a pénzét. Tehát a fontos dolgokból mindig betárazok ilyenkor, esetleg veszek pár sminkterméket, mert hát na, ilyen vagyok~
Na de akkor lássuk is, hogy mik azok a dolgok, amiket idén vettem:
Itt láthatjátok az összes terméket. Igen, idén nem eresztettem el túlságosan magamat - de ez érthető is, mert sokkal inkább van most szükségem egy minőségi ecsetkészletre (Zoevát szeretnék rendelni), mint egy ötödik rúzsra.
További bejegyzések »

Címkék: , ,



Harmadik // 2017. október 9., hétfő
október 09, 2017
Sziasztok, Mézik!
Ma egy terméktesztes bejegyzéssel szerettem volna jönni, de sajnos mire hazaértem annyira besötétedett, hogy fotózásról nem is merek álmodni. Viszont egy Colourpopos teszt várható a napokban, mert nagyon megjött a kedvem a használatukhoz is (miről beszélsz, hisz mióta megvannak, csak ezeket használod), és ahhoz is, hogy végre megmutathassam én is, hogy mennyire szeretek beuty témában mozogni.
No, lényeg, ami lényeg, hogy ennek hiányában kigondoltam egy amolyan "az én betegségem története" sorozatot, ugyanis most kezdődik csak a folyamat, amiben megtudhatom, hogy pontosan mivel is állok szemben.
És hogy miért is szeretném ezt kitenni ország világnak? Nos, azért, mert remélem, hogy ezekkel a bejegyzésekkel rávehetek pár embert arra, hogy ne jussanak el erre a szintre, illetve, aki hasonló cipőben jár, mint én, az meg tudja beszélni valakivel, hogy kinek mi hatott, mi az, ami nagyon nem. Persze ez is relativ, mert mindenki teste más, más gyógyszerek, kezelések hatnak. De ha már másért nem, legalább amiatt hasznosak lehetnek ezek a bejegyzések, mert kiirhatjátok ti is magatokból, hogy titeket mi bánt, a rossz emlékeket.
Előre leszögezném, hogy nem sajnáltatni akarom magamat. Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy én csináltam ezt saját magamnak, az én felelősségem, és nekem kell változtatnom az életemen. És igen, kicsit önző indok, de magam miatt is csinálom, mert szeretnék ezek által a bejegyzések által is fejlődni.
Na, de akkor kezdődjön a valódi bejegyzés:
Körülbelül nyár elején kezdődtek a panaszaim. Folyamatosan, indokolatlanul sokszor égett a gyomrom, ami még nyáron annyira nem zavart. Ettem, ittam ugyan úgy, mint ahogyan addig is, de azt hozzá kell tenni, hogy ezen időintervallumban rettentő sokat idegeskedtem, legtöbb esetben pedig még a bolhából is elefántot kreáltam
Meg is lett ennek a böjtje, ugyanis az elmúlt egy hónapban már olyannyira felerősödtek a tüneteim, hogy az már a mindennapjaimra is kihatással volt. Gondolok itt arra, hogy annyira erősen égett a gyomrom, annyira puffadtam, hogy nem tudtam rendesen enni, az iskolában nem tudtam koncentrálni, és sokkal ingerlékenyebb is lettem annak köszönhetően, hogy akárhányszor egy pici stressz ért, rögtön éreztem a kényelmetlen érzést a gyomromban., ami után még idegesebb lettem, elvégre nem igaz, hogy már megint, és igy tovább. Ördögi kör.
Próbáltam magamat kúrálni. Igyekeztem kevesebbszer idegeskedni, de ez, mint az előbb is emlitettem nem működött túl jól. Igen, jobban kell akarnom, ez tény. Valamint, amit még fontosnak tartok: elkezdtem lúgos vizet inni, ami tényleg segitett. Segitett, de ettől még a tünetek egy része megmaradt. 
Olyannyira megmaradt, hogy most vasárnap hajnalban arra keltem fel, hogy fáj a hasam, hányinger gyötört, annak ellenére, hogy nem is ettem semmit. Végül másfél óra szenvedés után tömény savtól sikerült megszabadulnom. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy ki fogom magamat vizsgáltatni, mert ez nem állapot. Nem engedhetem meg magamnak azt, hogy 19 évesen a problémáim annyira legyűrjenek, hogy utána nem tudok rendesen táplálkozni. 
Ma sikerült eljutnom a háziorvosomhoz. Elküldött hasi ultrahangra illetve laborvizsgálatra, valamint felirt két gyógyszert és egy tesztet - ami elvileg kimutatja, hogy refluxos vagyok-e vagy sem. Igen, végül is ez a történet lényege: pár vizsgálat után remélhetőleg kiderül teljes mértékben biztosra, hogy mi is a problémám. Addig is reménykedek, hogy a kapott gyógyszerek hatásosak lesznek. 
Illetve, magamnak felirt teendők ezzel kapcsolatban:
  • kevesebbet idegeskedni
  • kevesebb savas dolgot enni
  • szénsavas üditőktől, viztől megszabadulni
  • kiiktatni vagy erősen csökkenteni a kávéfogyasztás - talán ez lesz a legnehezebb

További szép napot!

Címkék: ,



Második // 2017. október 7., szombat
október 07, 2017
Sziasztok, Mézik!
A mai napom eléggé letargikusra sikerült, nem is igazán tudom, hogy miért. Talán, mert nem aludtam ki magamat, vagy a fene se tudja. Mindenesetre rengeteget gondolkoztam azon, hogy mi alapján itélkeznek az emberek, vagy éppen választják ki a kedvenceiket (akár pedagógusok, akár munkahelyen a főnök), vagy éppen milyen okok vannak, amiért az egyiket meg lehet érteni, a másikat pedig nem.
És hogy miért is vetült fel bennem ez a kérdés? Nos az egyik barátnőm késett az előadásról (megjegyzem, előadás tehát alapvetően nem lenne kötelező, de mivel kevesen vagyunk az iskolában, igy mindenkit észrevesznek, ha nem megy be órára, és mindig jár szankciókkal, bármennyire is nem kötelező), mert a vonata nem időben ért be. Megjegyzem, 10 percről volt szó. Már borzasztóan csúnyán nézett rá a tanár, azzal szemben, hogy a kolisok a hátunk mögött kivétel nélkül mint másnaposak voltak, és élni nem éltek, nyűglődtek vagy éppen aludtak. Arra egy szót sem szóltak.
Tehát akkor konklúzió: másnaposság oké, de ha késik a vonatod, akkor áshatod a sirodat => legyél kolis, mert akkor minden el van nézve neked.
Kérdem én: normális ez igy? Elfogadható ez igy?
HÖK tag szerettem volna lenni. Ez nálunk annyiból állt volna, hogy aláiratsz 20 emberrel egy papirt, hogy akarnak-e, majd pedig szavaznak. No, én meg sem próbáltam, mert bár meglett volna az a 20 ember, de nem osztálytársak közül. És hogy miért nem? Mert nem nekem való. Nem vagyok népszerű. Nem vagyok KOLLÉGISTA. A történet másik része, hogy a kollégista, holt bukó gazdag picsa simán odavágta az egyik barátnőmnek a papirt, hogy ird alá, és mikor megkérdezte, mit ir alá, az volt rá a válasz, hogy nem mindegy az neked, csak ird alá
És megnyerte. Ilyen embereknek, akik nem képesek a másikkal normálisan bánni, olyan posztot kapnak, amivel tehetnének az emberekért, de nem fognak. Nem arról szól az egész HÖK, hogy társaságot szervezz, hogy a diákoknak jót tegyél, nem. Nem a képességeid a lényegek, nem az, hogy tudj a többiekkel normálisan beszélni, hanem az, hogy KOLIS legyél, és az, hogy mennyire vagy népszerű
Nem tudom, hogy máshol ez hogy megy, de szerintem ez a hozzáállás szánalmas. Az, mert az olyan emberek, akik tenni akarnak és tudnának is mit kezdeni az ezzel járó "hatalommal", esélyt sem kapnak még egy próbára sem. Ezért tart ott a világ, ahol. És lehet szidni kormányt lehet szidni a köznevelést, de felesleges, mert az EMBEREK vannak elrontva. Mélyen, legbelül. Tisztelet a kivételnek - itt is igaz, hogy akinek nem inge, ne vegye magára.

Címkék: , , ,



Első // 2017. október 3., kedd
október 03, 2017
Sziasztok, Mézik!
Hát, ez is elérkezett. Sosem gondoltam volna, hogy én valaha még egyszer visszatérek a Blogspotra, de egyszerűen rá kellett jönnöm, hogy nincs mit tenni. A GPortál haldoklik, én pedig nem szeretnék az utolsó lenni, aki elhagyja a süllyedő hajót. És hogy miért is nem? Igen, blogos karrierem nagy részét ott töltöttem, de egyszerűen már most annyira érezni azt, hogy ennek hamarosan befellegzik, hogy értelmetlennek tartom tovább húzni az időt.
Igen, imádom a GP-t, továbbra is. És ami azt illeti, ha nem lenne olyan helyzetben, amilyenben, akkor nem is váltanék hostot, mert sokkal, de sokkal kezelhetőbbnek tartom, és hihetetlenül kellemetlen az, hogy nem a saját lapomat szerkesztem, hanem valami sablont, ami aztán végül is majd jól néz ki, de igy... Hát, érdekes és szokni kell, az biztos.
Ugyanakkor nem csak a szokásos stilusban fogok nektek ide irni, mert rengeteg újdonságot szeretnék itt megvalósitani. Kezdetnek mondanám, hogy valószinűleg nálam is lesznek majd terméktesztek. Valamint szeretnék saját képes posztokat hozni - mondjuk havi kedvenc fotóm vagy hasonló, de ez majd még kialakul. Rengeteg ötletem van cikkekre is, és természetesen továbbra is maradnak a személyes posztok is.
Összességében tehát, remélem sikerül megbarátkoznom ezzel a felülettel is végre, és nektek is elnyeri majd a tetszéseteket!
Üdv.:
Limonadee

Címkék: